Kockázati tőkebefektetők azaz az „üzleti angyalok”

Vannak olyan innovatív projektek, melyek megtérülési ideje igen hosszú, ugyanakkor olyan újdonságértéket, társadalmi, kulturális, gazdasági hasznot hordoznak, melyet vétek lenne parlagon hagyni. Ezen tervek saját forrás hiányában azonban nem indulhatnak meg bankhitelből, csakis kockázati tőke igénybevételével, mely manapság Magyarországon korlátozott mértékben áll rendelkezésre. Pedig a kockázati tőke-finanszírozók ideális partnerei lehetnének a tőkebefektetésre váró hazai feltalálóknak, a társadalmi, gazdasági, kulturális élet megújítására, fellendítésére vonatkozóan ötletekkel rendelkező kisebb vállalkozásoknak. Az „üzleti angyalok” a befektetésekkel hajlandók jelentős kockázatot vállalni, tőkéjük megtérülésében több évig türelmet tanúsítanak, s a tőkén kívül szakértelmükkel, szakmai, pénzügyi és piaci kapcsolataikkal is segítik a kiszemelt vállalkozásokat.

Tehát a kockázati tőkebefektetés…
  • részvételi tőkebefektetést jelent és a finanszírozó szerepe általában nem merül ki a tőke biztosításában, hanem részt vállal a vállalkozás irányításában is,
  •  időtávja általában 3-7 év,
  • célpontjai a tőzsdén még nem jegyzett vállalkozások,
  • a vállalatot nem tőkekivonás útján hagyja el, hanem a tőkerész eladásával. Az eladásnak több útja is van, kezdve az életképtelen vállalkozás eszközeinek értékesítésétől a jól menő vállalat tőzsdei eladásáig. Így tehát a kockázati tőkebefektető nem az osztalékhozam maximalizálásában érdekelt, hanem a vállalat minél gyorsabb fejlődésében és értéknövekedésében.
 
A kockázat tőkének több válfaja létezik, függ attól, hogy egy projekt mely stádiumában lép színre a tőke, illetve milyen nagyságrenddel száll be a vállalatokba.
 
Seed money: (kezdőpénz), amely a tervezett projekt legkorábbi szakaszában történő finanszírozási részvételt jelent, már a döntés előkészítésében is részt vesz a kockázati tőke.
 
Start-up capital: (indulótőke) a gazdálkodási tevékenység tényleges felépítéséhez szükséges forrásokat biztosítja. Egyebek mellett a gyártmány-és a gyártásfejlesztéshez, az üzemszervezéshez, illetve a piackutatáshoz használható.
 
Fledging capital: (a fejlesztési tőke) a termelés megkezdése utáni időszakot finanszírozza. Ilyenkor a termék már a piacon van, de a gyártás és az értékesítés felfuttatása további befektetéseket igényel, és a cég cash flow-ja negatív így mindenképpen pótlólagos tőkére van szükség.
 
Establishment capital: (megszilárdítási vagy terjeszkedési tőke) Célja, hogy az adott cég, lépést tudjon tartani a versenytársak fejlesztéseivel és a piac változó igényeivel.
 
Bridge financig: (áthidaló finanszírozás) olyan vállalatoknak nyújt tőkét, amelynek tulajdonosai jegyzett társasággá akarják átalakítani vállalkozásukat, illetve tőzsdére szeretnék vinni azt.
 
Turnaround: (megfordítási finanszírozás.) A kockázati tőke társasági tulajdonrészt vásárol, vagy tőkét emel olyan cégben, amely üzleti nehézséggel küszködik. Cél a vállalat jövedelmezőségének helyreállítása.
 
Management buy-out: (menedzsmentbe való bevásárlást jelent) A kockázati tőke támogatásával új külső menedzsment kerül irányítói pozícióba.
 
Tőkekiváltás: a kockázati tőke társaság egy másik kockázati finanszírozótól vásárolja meg a cég részvényeit, rendszerint vagy szakosodott kockázati tőkéről van szó vagy lejárt tőkealaptól veszi át.
 
A kockázati tőkebefektetés folyamata a következőképpen zajlik:
a)       Befektetési lehetőség keresése
b)       Felkészülés a befektetésre
Befektetési tevékenység megkezdése előtt öt alapvető kérdésre kell választ találni:
1.       Milyen időtávú legyen a befektetés?
                                                                                                   i.      rövidtávú
                                                                                                  ii.      hosszú távú
2.       Mekkora a befektetés elvárt hozama?
3.       Mekkora kockázatot lehet tolerálni?
4.       Milyen adózási vonzata van a befektetésnek? A jogszabályi környezetet, adózási szabályokat, tudnivalókat, a pénzügyi területre vonatkozó hazai jogszabályokat a cikket követő 1. számú mellékelt tartalmazza.
5.       Mennyi időt akarunk a befektetésünk karbantartására fordítani?
A befektetők egy része kifejezetten a változékony várható hozammal rendelkező eszközöket kedveli. Ilyen esetekben érdemes mindig tranzakcióra készen követni a piaci eseményeket, ami folyamatos időráfordítást, elemzési képességet és szakértelmet követel meg a befektetőtől. A befektetők többsége sem szakértelemmel, sem megfelelő idővel nem rendelkezik. Ők jobban teszik, ha egy befektetési alapot vagy valamilyen stabil, kamatozó eszközt választanak.
c)        Kiválasztás
A tőke sikeres kihelyezéséhez szükséges az igénybevételi szándék felkeltése, valamint – ha ez előbbi megtörtént – a lehetőségek közti választás. A kockázati tőketársaságoknak benyújtott pályázatok több, mint 90%-a akad fenn a kiválasztási szűrésen.
d)       Átvilágítás
Amennyiben a menedzsment jó benyomást tett az alapkezelőkre, akkor céglátogatásokon győződnek meg arról, az üzleti tervekben leírtakat meg tudják-e valósítani, reális volt-e az üzleti terv, valóban képes-e piacot, vagy piacvezető pozíciót szerezni, a cégen belüli folyamatokat jól kézben tartja-e, a szükséges technológiákat jól választotta-e ki.    
e)       Felértékelés
Ha a menedzsment „minőségét ”firtató valamennyi kérdésre határozott igen a válasz, akkor meg kell határozni a cég jövőbeni értékét az exit (a kiszállás) feltételezhető időpontjában. Ez praktikusan egy ársávot jelent. A megkapható tőke nagyságát az üzleti terv megvalósíthatóságáról közösen kialakított álláspont jelöli ki.
f)        Befektetés
Úgynevezett részvényvásárlási megállapodás köttetik, amely tartalmazza a finanszírozó tőke nagyságát és a finanszírozás idejét, a befektetés formáját (általában átváltható elsőbbségi részvények), elővásárlási jogot, kiszálláshoz kapcsolódó jogokat, az információhoz való jutás jogát, valamint az igazgatóság felépítését.
g)       Továbbfinanszírozás, hozzáadott érték növelés
Az „együttélés” során a kockázati tőke alap teljes átláthatóságot követel a kiválasztott társaságtól egészen a kiszállásig, nagyon szoros kapcsolatban marad a vállalatvezetéssel, hogy
folyamatosan kövesse az elképzelések megvalósulását, az esetleg szükségessé váló, stratégia-váltásokhoz segítséget nyújtson.
h)       Kiszállás a befektetésből (exit)
 
Kockázati tőkebefektető társaságok lehetnek pénzintézetek, befektetési vállalkozások, befektetési alapkezelők, melyek makrokörnyezetébe az alábbi külső érintettek tartoznak:
  1.  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
  2.  PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)
    • A Felügyelet jogi személy, amely önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik. Hatásköre kiterjed a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, a tőkepiacról, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról, a közraktározásról, az egyes szakosított hitelintézetekről, a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőkealapokról szóló törvények, valamint az ún. fogyasztói csoportokról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.
  3. Befektető társaság, magánszemély
  4. Állami Pénz – és Tőkepiaci Felügyelet
  5. Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület
    • A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (MKME) a kockázati és magántőke minden jelentős magyarországi bázisának, azaz anyagi és szellemi forrásának képviselője. Célja az iparág fejlődésének az előmozdítása, a szakmai irányelvek kialakítása és betartatása, a szakmai színvonal biztosítása és folyamatos fejlesztése. Az Egyesület tagjai között megtalálható minden jelentős magyar vagy Magyarországon is aktív kockázati tőke befektető illetve más - nem-tőzsdén jegyzett cégekbe befektető - pénzintézet vagy befektetési vállalat.
    • Az MKME tagok közül 28 teljes jogú tag (ezek jellemzően a befektetési alapok illetve ezek kezelői), 32 társult tag (ezek tipikusan az alapoknak professzionális szolgáltatásokat nyújtó cégek) és 10 egyéni tag van (ezek olyan magán személyek, amelyek valamilyen oknál fogva szorosan kötődnek a kockázati tőke szakmához).
Annak ellenére, hogy az egyes tőkeforrások igen jól kiegészítenék egymást, a kockázati tőke igen kevéssé tud hozzájárulni a kis- és középvállalati szektor finanszírozási problémáinak a megoldásához, aminek okai az információ és bizalomhiányban keresendők, valamint abban, hogy a felek nem veszik figyelembe a kockázat és a megtérülés között lévő kényes egyensúlyt.
A tőke után kutató kisvállalkozások általában nem ismerik megfelelően a kockázati tőke finanszírozás előnyeit, bizalmatlanok a befektetőkkel szemben, féltik ötletüket és döntési szabadságukat, kerülik a vállalkozás feletti ellenőrzés (legtöbbször részleges) átengedését. A kockázati tőkések viszont a biztos bevétellel rendelkező vállalatok felé fordulnak, hiszen
 
  • a kisebb cégek nem rendelkeznek a jövőbeli fejlődésüket valószínűsítő, megbízható, múltbeli üzleti eredményekkel, sőt e cégek körében különösen nagy a csődbe jutás veszélye,
  • a finanszírozás kockázata a már expanzív szakaszban lévő nagyobb cégekhez képest mindenképpen jóval nagyobb, a sok kisebb céggel történő egyidejű törődés pedig az alapot kezelő menedzserek számára a kevesebb, de nagyobb befektetés finanszírozásához képest többletmunkát jelent.

Amikor egy remek projektötlettel rendelkező vállalkozás azt várja, hogy a kockázati tőkebefektető segítsen a kivitelezésben, az előző részben tárgyalt kockázati tényezőknek és a várható haszonnak kell egymással összhangban lenniük. A fenti kemény követelmények fényében világosan látszik, hogy a kis- és középvállalati szektorból a kockázati tőke még akkor is mindig csak kevés céget, kizárólag a rendkívüli megtérüléssel kecsegtetőket finanszírozza, ha ehhez megfelelő tőkepotenciállal rendelkezik. A szabadalmak hasznosítása is ilyen, hiszen a szabadalmi oltalomnak köszönhetően extraprofitra lehet szert tenni, tehát biztosítható a megtérülés, azonban ilyen esetben is szükség van arra, hogy a tőkéért folyamodó vállalkozók világosan megfogalmazott, a kockázati tőkések által értelmezhető és értékelhető üzleti terveket készítsenek, vagy exakt elképzeléseik legyenek. A tapasztalatok szerint azonban sok potenciális ügylet már ennél az első lépcsőfoknál elbukik.

A Taylor & Nash Kft. a tőkére váró vállalatoknak az alábbi szolgáltatásokkal nyújt segítséget:
  • A legmegfelelőbb kockázati tőke befektető felkutatása,
  • A tárgyalások, egyeztetések menedzselése,
  • Projekt előkészítés professzionális előkészítő anyagokkal (megvalósíthatósági tanulmány és üzleti terv készítés) és igény szerint megvalósítás,
  • Jogi és szakmai tanácsadás.
A tőkebefektetők számára döntés – előkészítés és szakmai tanácsadás szolgáltatásokkal áll rendelkezésre, melyek során megtörténik akockázati tényezők és a várható haszon összhangjának pénzügyi és működés-szinttű átvilágítás keretében történő feltérképezése.
 

Forrás:http://www.mszh.hu/ugyfel/vip/5/5_13.htm