„Soha nem a szervezethez kell feladatokat rendelni, hanem a feladatokhoz kell szervezetet építeni!”

 

  1. A szervezetfejlesztési munka egyik alapja a jelenlegi állapot pontos felmérése. A vizsgálat tárgyát képezi a szervezeti felépítés, valamint az egyes dolgozók feladatkörei, munkaköri leírása. Az adatgyűjtés rendkívül gyors és hatékony, nem igényli a szakértők személyes jelenlétét, ugyanis a vizsgált ügyfél dolgozói - a Taylor & Nash egyéni módszertanával létrehozott, - elektronikus adatlapot töltenek ki. A munkavállalók felsővezetői utasítás értelmében a kérdőív kitöltésekor közvetlenül nem kommunikálhatnak egymással, ám tetten érhető, ha a szervezet önön maga által gondolt egyéni hasznossága érdekében nem tartja be a legfelsőbb utasításokat. Az adatlapok elemzésének konklúziói alapul szolgálnak a szervezet identitás vizsgálatára, a szűk keresztmetszetek és inhomogén terhelési pontok feltárására, a döntési pontok és a kommunikációs eszközök bemutatására, illetve az adatszolgáltatás rendjére, biztonságára vonatkozóan. A javaslattétel az alábbi munkafolyamatokban ölt testet:
  2. A Helyzetelemzés összefoglaló áttekintést ad a vizsgált szervezet állapotáról, a belső struktúra aktuális helyzetéről. A Helyzetelemzést részletes munkavállalói adatlapok egészítik ki, melyek vezetőség számára, összesített formában nyújtanak hasznos információkat: a munkavállalók által megadott adatok alapján személyre bontva tartalmazzák a pozíciót, a feladatleírást, az adatszolgáltatás rendjét, a munkaköri hangsúlyokat, a munkakör típusát, valamint a munkaköri leírással történő összevetést.
  3. A helyzetelemzés elkészítését követően a Koncepcionális tervben kerül meghatározásra, hogy milyen módon, pontosan mely szervezetfejlesztési módszertan az, amely a kívánt eredményt a szervezetre vonatkozóan a lehető leghatásosabban képes biztosítani. Mind a szervezeti struktúra jellemzése, mind pedig a stratégiai célok meghatározása során cél az optimalizált működési modell kidolgozása.
  4. A Helyzetelemzés és a Koncepcionális terv elkészítését követően kidolgozásra kerül az Optimalizált működési modell, amely feltárja a változással érintett területeket és vázolja a működési modell bevezetése révén elérhető várt eredményeket, különös tekintettel a folyamattérkép elemzésre, dokumentumtérkép és aktakapcsolatok meghatározására és a feladatmenedzsment folyamatok kidolgozására. Az Optimalizált működési modell kidolgozása során bemutatásra kerül a szervezet új organogramja, amely figyelembe veszi a szervezetfejlesztés során meghatározott javaslatokat, fejlesztéseket.
  5. Mind a szervezeti struktúra jellemzése, mind pedig a stratégiai célok meghatározása során ügyelni kell a pénzügyi folyamatok eredményességének javítására, mint a szervezet működésének egyik kulcsfontosságú elemére, tehát ez a terület is általában az elemzés tárgyát képezi.
  6. A szervezetnek - céljai eléréséhez - szüksége van kommunikációra. A kommunikációs csatornáknak eredményes működtetése alapvető szervezeti érdek, mert ezeken keresztül juthatnak olyan információkhoz, amelyek szabályozzák tevékenységüket, működésüket, gazdasági lehetőségeiket, ezeken keresztül építhetnek ki eredményes belső és külső kapcsolatokat.

 

Az Taylor & Nash által kidolgozott szervezetfejlesztési módszertan alkalmazásával megtörténik:

-      az általános döntési kompetenciák és eljárások korszerűsítése,

-      a szervezeti egységek közötti együttműködés javítása,

-      a szervezeten belüli koordinációs funkció színvonalának növelése,

-      a kommunikáció korszerűsítése,

-      a szervezet működését, illetve a nyújtott szolgáltatások eredményességét mérő mutatószámok és a szervezeti szintű teljesítménymérési és értékelési eszközök bevezetése,

-      a projekt szemlélet erősítése,

-      a költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása.

 

A szervezetfejlesztés külön szakma, ezért nem várható el, hogy egy jogi végzettségű jegyző, vagy egy köztiszteletben álló polgármester, egy közgazdász cégvezető vagy például egy műszaki végzettségű vezérigazgató hatékony szervezetet építsen. Ráadásul a nagy cégek belső szerkezete, és a klasszikus közigazgatás metodikái évtizedek óta öröklődnek, és a szereplőkben azt a kényszerképzetet alakítják ki, hogy ez így van rendjén, így működött mindig, így fog maradni.

 

Forrás:munkatársunktól